A TQM (teljeskörű minőségmenedzsment)

 

Az 1980-as évek második felében terjedt el a TQM -Total Quality Management- azaz átfogó minőségirányítási rendszerek stratégiája, amely egy felülről építkező minőségirányítási rendszer.

 

Az ISO 8402:1994 szabvány megfogalmazása szerint a TQM a szervezet olyan irányítási koncepciója,

-         amelynek középpontjában a minőség áll,

-         összes tagjának részvételén alapszik,

-         amely azt célozza, hogy hosszú távon sikert érjen el a vevők megelégedettsége révén, és

-         hasznára legyen a szervezet minden tagjának és a társadalomnak.

 

A TQM a minőség megvalósítását elsősorban vezetői feladatnak tekinti, ezért magában foglalja a vezetési filozófiát, a hozzá tartozó stratégiát, valamint a stratégia megvalósítását szolgáló sokféle technikát. Célja, hogy olyan folyamatot hozzon létre, amely a vállalat egészére kiterjedően állandóan hat a minőségre, és nemcsak a termék, hanem a teljes előállítási folyamat minőségének javítására.

A TQM bevezetésének számos módja és lehetősége van. A különböző gazdasági, társadalmi körülmények között kialakított TQM rendszerek jelentősen különböznek egymástól.

Vannak azonban olyan jellemzők (alapelvek) amelyek azonosak és minden TQM-modellben megjelennek

image001

TQM-modell

 

A négy legfontosabb alapelv a következő:

 

a.)    Vevőközpontúság: A szervezetnek a vevők igényeinek kielégítésére kell összpontosítania. Ehhez szükséges: a külső és belső vevői igények felmérése, elemzése, megértése, a változó vevői igényekre való reagálás és ehhez az erőforrások biztosítása.

b.)    Folyamatos javítás és fejlesztés: A folyamatok szüntelen javítása és fejlesztése a jobb minőségű termék/szolgáltatás előállítása érdekében. A szervezetek erre különféle módszereket és eszközöket alkalmaznak (változás –és innovácómenedzsment az üzleti folyamatok újjáalakítása, -BPR, benchmarking, PDCA stb.)

c.)    Teljes körű elkötelezettség és részvétel jelenti a vezetőség minőségiránti elkötelezettségét és vezetési stílusát (leadership) és minden dolgozó aktív részvételét a folyamatos javítás és a vevők igényeinek kielégítése érdekében. Ehhez szükséges a dolgozók bevonása és megfelelő hatáskörrel való felhatalmazása, a csoportmunka, hatékony kommunikáció, motiválás, jutalmazás.

d.)    Társadalmi méretű tanulás: a jól bevált módszerek másokkal való megosztásának gyakorlatát (pl. ISO 9001 fórum, minőségdíjak, beszállítók segítése stb.) valamint az üzleti élet számára minőségkultúra megteremtését jelenti, valamint megfelelő külső társkapcsolatok kiépítését a fogyasztókkal, beszállítókkal, versenytársakkal és a társadalommal.

 

A főbb támogató elemek:

-         a szervezet elkötelezett irányítása, jövőkép, küldetés, stratégiai célok megfogalmazása,

-         a csoportmunka, mint a problémamegoldás, valamint a szervezet és az egyén fejlesztésének fontos eszköze,

-         a motiváció, elismerés és jutalmazás rendszerének kialakítása, a minőség javítására alkalmas környezet, a kölcsönös bizalom és együttműködés megvalósítása,

-         a szervezet minden tagjára kiterjedő tervezett képzés,

-         hatékony, az egész vállalatra kiterjedő kommunikációs rendszer működtetése,

-         megfelelő mérési módok és mutatószámok meghatározása a minőség létrehozása szempontjából meghatározó folyamatok méréséhez és a teljes rendszer működésének ellenőrzéséhez.

 

 

A korábban jól értékelhető, lényeges különbség, amely a TQM-rendszerek és az ISO 9001:1994 között kimutatható volt, az ISO 9001:2000 megjelenésével jelentősen csökkent. Ennek feltétele, hogy az ISO 9004:2000-es szabvány elveit, gondolatmenetét és eszköztárát (amelyek a TQM-en alapulnak) a szervezetek minél szélesebb körben alkalmazzák.

 

A TQM-filozófia és –munkakultúra megvalósítását elősegítő eszközök és technikák

Példák eszközökre

Példák az eszközök alkalmazását segítő technikákra

Az üzleti kiválóság modellje (EFQM-modell) SWOT-elemzés
Szabványos vezetési rendszerek (ISO 9000, ISO 14000, BS 8800) Brainstorming
QFD-eljárás Ok-okozat (halszálka) diagram
Benchmarking Pareto-elv
Minőségköltségek Folyamatábrák
FMEA-eljárás Gannt-diagram
TPM-eljárás Pert-diagram
HACCP, EU direktíva Kördiagram
A vevői megelégedettség index (Customer Satisfaction Index) Pókháló-diagram
A munkatársak megelégedettségének indexe

(Employee Satistaction Index)Vonal/oszlop diagramA stratégiai tervezés eszközei

(pl. Balanced Scorecard módszer, termék-piac elemzés)Affinitásdiagram

HisztogramokBPR (folyamatok újratervezése)MátrixtáblaMetrológiaKorrelációszámításSPC (statisztikai folyamatszabályozás)Ellenőrzőkártyák

Problémamegoldás

Vezetési áttekintések

Cash-flow és elemzései

Teammunkák szervezése

 

 

Az EFQM Kiválósági modell

 

1989-ben 14 vezető európai vállalat létrehozta az Európai Minőségirányítási Alapítványt (European Fundation for Quality Management-EFQM), melynek céljaként az európai vállalatok versenyképességének növelését jelölték meg, küldetéseként pedig: „ösztönözni és segíteni a vállalatokat a TQM alapelveinek megértésében és alkalmazásában.” A célkitűzés megvalósítására az Alapítvány az Európai Minőségügyi Szervezettel (EOQ) közösen 1991-ben kidolgozta az EFQM Üzleti Kiválósági modell kritériumrendszerét, amely alapjául szolgált az Európai Minőségdíjnak (European Quality Award) –és később 17 másik nemzeti és regionális minőségdíjnak. A díjra azok a vállalatok, pályázhatnak, „akik kiválóak a teljeskörű minőségirányításban ugyanúgy mint a szüntelen fejlődést biztosító alapvető folyamataikban.” A nagy elismerést jelentő Európai Minőség díjat 1992 óta minden évben kiadják, több kategóriában is.

Az EFQM önértékelési modell öt súlyozott adottságkritériummal rendelkezett (vezetés 10%, üzletpolitika és stratégia 8%, a dolgozók irányítása 9%, erőforrások 9%, folyamatok 14%), 24 alkritériumra bontva és négy súlyozott eredménykritériumot tartalmazott (vevői elégedettség 20%, dolgozói elégedettség 9%, társadalmi hatás 6%, üzleti eredmények 15%) 2-2 alkritériumra bontva.

 

Az EFQM-modellt 1999-ben átdolgozták. A továbbfejlesztett Kiválósági modell továbbra is a szervezeti kiválóságot alkotó 8 alapkoncepción nyugszik:

-         eredményorientáció,

-         vevőközpontúság,

-         vezetés és célok állandósága,

-         irányítás a folyamatok és tények alapján,

-         az alkalmazottak fejlesztése és bevonása,

-         folyamatos tanulás, innováció és fejlesztés,

-         a partnerkapcsolatok fejlesztése,

-         felelősség a társadalom iránt.

A modell továbbra is adottságok és eredmények közé sorolt kilenc elemből áll (2.4. ábra). A régi EFQM modellhez képest a következő változtatásokat emelhetjük ki:

-         az új modell a szervezet valamennyi érdekelt felét megszólítja, nemcsak a vevőket,

-         kiterjed a partnerkapcsolatok minden formájára,

-         új elem a tudás menedzselése,

-         az új modell kompatibilis az ISO 9001 és 9004:2000-rel, ez megkönnyíti az irányítási rendszer továbbfejlesztését a kiválóság irányába.

 

A modell alapjául szolgál a Magyar Nemzeti Minőségi Díj kritériumrendszerének is. A modellt azonban nemcsak a különböző minőségi díjakra pályázó vállalatok használhatják eredményesen.

image002

Az EFQM Kiválósági modell

Az EFQM Kiválósági modell alkalmazásának előnyei:

-         Mint önértékelési modell lehetővé teszi a vállalatnál megvalósított MIR színvonalának számszerű kifejezését és értékelését;

-         Mint szabályozási kör működtethető: a modell kritériumai szerint időszakonként elvégzett mérés és értékelés eredményeit rendszeresen összehasonlítva a szervezet célkitűzéseivel kitűzhetők a továbbfejlesztés irányai, minőségfejlesztési projektek indíthatók (folyamatos értékelés, beavatkozások, korrekciók elvégzése);

-         Az önértékelés elvégzésével lehetőség nyílik a hazai és nemzetközi minőségi díj pályázatokon való részvételre.

 

Forrás: Nyíregyházi Főiskola Műszaki és Mezőgazdasági Kar

http://mmfk.nyf.hu/min/alap/23.htm